Megvan a döntés: 30 napra lezárják az EU-t a külföldiek előtt
Az Európai Tanács megerősítette a hírt, miszerint 30 napja lezárják az EU-t a külföldiek előtt -erről döntöttek ma az uniós vezetők.
Az Európai Tanács megerősítette a hírt, miszerint 30 napja lezárják az EU-t a külföldiek előtt -erről döntöttek ma az uniós vezetők.
Miközben az EU 2021-2027-es költségvetése egyhangúságot és abból eredően kompromisszumot kíván, a négy fukarnak nevezett országcsoport láthatóan befeszült egy nehézkesen védhető érvrendszer mögé, és ebből az árokból még az Ambiciózus Európa Barátai névre átkeresztelt országcsoport ügyes húzása sem tudta kirántani őket. Így a másfél napos csúcstalálkozón még a büdzsé főösszegéről sem sikerült megállapodni a múlt csütörtök-pénteki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország számára mindez összességében azt jelenti, hogy a felzárkóztatási támogatásoknál 20-25% közötti, az agrártámogatásoknál 15-25% közötti vágás várható reál értelemben és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazásánál a számunkra hátrányosabb szavazási mód az esélyesebb a német kancellár jelzése alapján.
Kétoldalú megbeszélésekkel folytatódott csütörtök késő este Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen az uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetésről tárgyalnak - közölte az Európai Tanács elnökének szóvivője.
A legfrissebb jelek szerint a ma kezdődő, bizonytalan ideig tartó rendkívüli EU-csúcson is vitába keveredhet egymással az Európai Unió két legnagyobb tagállama, és az EU-s költségvetés két legnagyobb befizetője: Németország és Franciaország. Mindez jól érzékelteti, hogy extrém nehéz viták várnak a 27 tagállam vezetőire Brüsszelben.
Nem voltak lelkesek a magyar kormány képviselői a múlt pénteken közzétett újabb EU-s költségvetési javaslat láttán – írja saját információira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap azt is megjegyzi, hogy a német pénzügyminiszter és alkancellár a jogállamisági feltételrendszer szigorítását szorgalmazta, így tehát ő sem volt boldog az új javaslatok tartalmától.
Miközben a feszítő keretek miatt a realitás az, hogy csökkenni fog a kohéziós (felzárkóztatási) támogatások volumene a 2021-2027-es uniós költségvetésben sok ország, például Csehország számára, aközben brüsszeli vezetőkkel folytatott tárgyalási után Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy elfogadhatatlan az asztalon fekvő javaslat és azt akarja elérni, hogy a kohéziós támogatások nőjenek a javaslatban lévőhöz képest. Szerinte a viták miatt nem is less meg az alku a február 20-i uniós csúcstalálkozón. Közben a lengyel miniszterelnök ennél jóval visszafogottabb nyilatkozatot tett ugyanebben a témában.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Charles Michellel, az Európai Tanács, és David Sassolival, a parlament elnökével közösen az Európai Parlamentben tartott pénteki sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy a tapasztalatok szerint az erő nem az elszigeteltségben, hanem a közös munkával felépített unióban rejlik.
Ma közös „elvonulást” tart az Európai Unió három legnagyobb intézményének elnöke a franciaországi Bazoches-ban, hogy megvitassák az EU jövőjét és a jelenlegi geopolitikai kihívásokat, amelyet követően holnap közös nyilatkozatot tesznek – áll az Európai Parlament sajtószolgálatának közleményében.
A németek és franciák gyorsan döntésre akarják vinni a 2021-2027-es uniós költségvetés kérdését és ebben a helyzetben a magyar álláspont még mindig túl merevnek számít, lényegében illúziókat kerget a kormány arról, hogy mennyiben javítható fel az elhozható EU-pénzek volumene – írja brüsszeli szakértőkkel és diplomatákkal folytatott beszélgetései alapján a Bruxinfo. Mindez azért érdekes, mert a hétvégén kiderült: február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és az eseményen kifulladásig, azaz akár több napig is tárgyalhatnak, hogy ne húzódjon tovább az EU egészét érintő stratégiai kérdés rendezése.
Valószínűleg szükség lesz egy, kizárólag a 2021-2027-es uniós költségvetési vitáknak szentelendő rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívására, de egyelőre korai minden találgatás arról, hogy erre mikor kerülhet sor – jelezte csütörtökön Zágrábban Charles Michel.
Miután az EU állam- és kormányfői a tegnap éjjeli csúcstalálkozó záródokumentumába beleírták a nukleáris beruházások elfogadhatóságát a 2050-es klímacél teljesítéséhez és közben feltehetően jelentős, de részleteiben még nem ismert anyagi támogatást is beígértek a karbonsemlegességi átálláshoz, megfordult a cseh és magyar kormányfő hozzáállása és elkötelezték magukat a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. Így tehát egyedül hagyták régiós szövetségesüket, a lengyeleket is, igaz nekik teljesen más az energetikai helyzetük és erre a többi tagállam is tekintettel van. Júniusban térnek vissza egy másik EU-csúcson a lengyel helyzetre, addigra ugyanis már részleteiben kidolgozzák az energetikai átállás anyagi részleteit.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
Két éve nem volt erre példa.
Jelasity Radovánt, az ERSTE Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
Jelasity Radovánt, az ERSTE Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?